Énekek éneke 7
Szerelem a vidéken
Az ifjúlegény és az ifjú menyasszony egymás iránti szerelmét kifejezik egy vidéki környezetben.
1Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban,
2A te köldököd, mint a kerekded csésze,
3A te két emlõd, [mint] két õzike,
4A te nyakad, mint az elefánttetembõl csinált torony;
5A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez,
6Mely igen szép vagy és mely kedves,
7Ez a te termeted hasonló a pálmafához,
8Azt mondám: felhágok a pálmafára,
9És a te ínyed, mint a legjobb bor,
10Én az én szerelmesemé vagyok,
11No, én szerelmesem, menjünk ki a mezõre,
12Felkelvén menjünk a szõlõkbe,
13A mandragórák illatoznak,