Zsoltárok 95

Gyertek, Énekeljünk Örömmel és Hálás Szívvel

A 95. zsoltár egy felhívás az imádathoz és dicsőítéshez Istenhez, a mi üdvösségünk Sziklájához. A zsoltár éneklésre, kiáltozásra és Isten elé való hálaadásra és dicséretre szólít fel. A zsoltáros ezután emlékeztet minket Isten nagyságára, hatalmára és felülmúlására minden dolog felett. Azonban a zsoltár hangvétele megváltozik, amikor a zsoltáros figyelmeztet, hogy ne keményítsük meg a szívünket és lázadjunk Isten ellen, ahogyan az izraeliták tették a pusztában. Arra ösztönzi minket, hogy hallgassunk Isten szavára, engedelmeskedjünk parancsolatainak és lépjünk be a pihenésébe.

1Jõjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kõsziklájának!

2Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

3Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

4A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

5A kié a tenger, és õ alkotta is azt, és a szárazföldet is az õ kezei formálták.

6Jõjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr elõtt, a mi alkotónk elõtt!

Zsoltárok 95:6 - Jõjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr elõtt, a mi alkotónk elõtt!
Zsoltárok 95:6 - Jõjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr elõtt, a mi alkotónk elõtt!

7Mert õ a mi Istenünk, mi pedig az õ legelõjének népei és az õ kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az õ szavát.

8Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

9A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

10Negyven esztendeig bosszankodtam [e] nemzetségen, és mondám: Tévelygõ szívû nép õk, és nem tudják õk az én útamat!

11A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam [helyére.]