Zsoltárok 64
Egy kiáltás védelemért az ellenségektől
A zsoltár 64. fejezete a zsoltáros ima az Úrhoz, védelemért kérve az ellenségek ellen, akik álnok terveikkel és rágalmazó szavaikkal ártani próbálnak neki. A zsoltáros kifejezi nyugtalanságát és félelmét, de egyben bizalmát is Isten igazságában és szabadításában.
1Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.
2Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtõl való félelemtõl mentsd meg éltemet.
3Rejts el engem a rosszakaróknak tanácsa elõl, a gonosztevõknek gyülekezetétõl.
4A kik megélesítik nyelvöket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserû beszédöket.
5Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant; nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek.
6Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tõrt vetnek titkon, mondják: ki látja õket?
7Álnokságokat koholnak; a kikoholt tervet végrehajták; mindenikök keble és szíve kikutathatatlan.
8De meglövi õket az Isten; hirtelen nyíl üt rajtok sebet.
9És megejtik õket, a nyelvök lesz ellenök; iszonyodik mindenki, a ki õket látja.
10Akkor megfélemlenek mind az emberek; hirdetni fogják Istennek dolgát, és megértik cselekedetét. [ (Psalms 64:11) Örvendeni fog az igaz Istenben, és hozzá menekül; és dicsekedni fognak minden egyenesszívûek. ]