Zsoltárok 55
Árulás és Bizalom
Az 55. zsoltár egy panaszének, melyet a költő írt, aki árulást tapasztalt meg egy közel álló baráttól. Kifejezi aggodalmát, félelmét és zavarát az árulás miatt. A költő megerősíti a hitét Istenben, akitől segítséget remél a nehéz helyzetben.
1Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
2Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elõl;
3Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
4Az ellenségnek szaváért [és] a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és [nagy] dühösséggel ellenkeznek velem.
5Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
6Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
7Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
8Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
9Sietnék kiszabadulni e sebes szélbõl, e forgószélbõl.
10Rontsd meg Uram, [és] oszlasd meg az õ nyelvöket; mert erõszakot és háborgást látok a városban.
11Nappal és éjjel körüljárják azt annak kõfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
12Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak terérõl a zsarnokság és csalárdság.
13Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedném; nem gyûlölõm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elõl:
14Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerõsöm,
15A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
16A halál vegye õket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
17Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
18Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és õ meghallja az én szómat.
19Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
20Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy õ eleitõl fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
21Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét.
22A vajnál simább az õ szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
23Vessed az Úrra a te terhedet, õ gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. [ (Psalms 55:24) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod õket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom. ]