Zsoltárok 48
Az Isten Városa - Zsoltár 48
A Zsoltárok 48. fejezete dicsőíti a Siont, Isten városát, biztonsága, szépsége és fensége miatt. A zsoltáros Istent magasztalja, mint a város védelmezőjét és királyát, hangsúlyozva, hogyan örülnek és bíznak benne az emberek. A zsoltáros arra ösztönzi másokat, hogy jöjjenek és lássák meg a város dicsőségét, és együtt imádják azt.
1A Kóráh fiainak zsoltáréneke.
2Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén.
3Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy királynak városa.
4Isten van az õ palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
5Mert ímé, a királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen.
6Meglátták õk, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.
7Rémület fogta el ott õket, fájdalom, a milyen a szülõasszonyé;
8A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
9A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerõsítette azt az Isten! Szela.
10A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
11A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.
12Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.
13Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
14Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek: [ (Psalms 48:15) Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket mindhalálig! ]