Zsoltárok 140
Ima az Gonoszok Ellen.
A 140. zsoltár King Dávid imája, amelyben Isten oltalmát kéri a gonosz tervektől. Dávid ellenségeit kegyetleneknek, gonoszaknak és álnokoknak írja le. Felismeri, hogy csak Isten tudja megmenteni őt támadásaiktól, és menedéket keres az Úr erejében és igazságában. A zsoltár azzal zárul, hogy hitét vallja Isten végső győzelmében a gonosz felett.
1Az éneklõmesternek, Dávid zsoltára.
2Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertõl; a zsarnok férfitól védj meg engemet!
3A kik gonoszt gondolnak szívökben, [és] minden nap háborút kezdenek.
4Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela.
5Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétõl; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet.
6Tõrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela.
7Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát!
8Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján!
9Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elõ, mert felfuvalkodik! Szela.
10A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka.
11Eleven szenek hulljanak reájok; tûzbe vesse õket, örvényekbe, fel ne keljenek!
12A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert ûzze a veszedelem, míg nyaka szakad.
13Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. [ (Psalms 140:14) Csak az igazak magasztalják a te nevedet, [s] orczád elõtt lakoznak az igazságosak. ]