1 Timóteushoz írt első levél 3

¹Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kiván, jó dolgot kíván.

²Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségû férfiú, józan, mértékletes illedelmes, vendégszeretõ, a tanításra alkalmatos;

³Nem borozó, nem verekedõ, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, versengéstõl ment, nem pénzsóvárgó;

⁴Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel;

⁵(Mert ha valaki az õ tulajdon házát nem tudja igazgatni, mimódon visel gondot az Isten egyházára?)

⁶Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék.

⁷Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kívülvalóktól; hogy gyalázatba és az ördög tõribe ne essék.

⁸Hasonlóképpen a diakónusok tisztességesek legyenek, nem kétnyelvûek, nem sok borivásba merültek, nem rút nyereségre vágyók;

⁹Kiknél megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel.

¹⁰És ezek is elõször megpróbáltassanak, azután szolgáljanak, ha feddhetetlenek.

¹¹Feleségeik hasonlóképen tisztességesek, nem patvarkodók, józanok, mindenben hívek legyenek.

¹²A diakónusok egy feleségû férfiak legyenek, a kik gyermekeiket és tulajdon házaikat jól igazgatják.

¹³Mert a kik jól szolgálnak, szép tisztességet szereznek magoknak, és sok bizodalmat a Jézus Krisztusban való hitben.

¹⁴Ezeket írom néked, remélvén, hogy nem sokára hozzád megyek;

¹⁵De ha késném, hogy tudd meg, mimódon kell forgolódni az Isten házában, mely az élõ Istennek egyháza, az igazságnak oszlopa és erõssége.

¹⁶És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsõségbe.