Pénel története
Peniel egy bibliai alak, akit a Teremtés könyvében említenek. Ő Jákob és Rahel fia, József és Benjámin testvére. Leginkább azonosítják Istennel való találkozásával a Jabbok folyó útján. Jákob testvére, Ezsau felé tartott, amikor Megállt a Jabbok folyó partján. Ott találkozott egy rejtélyes alakkal, aki vele viaskodott reggelig. Jákob nem engedte el, amíg az alak meg nem áldotta, majd az alak magát Istenné nyilvánította. Jákob ekkor nevezte el a helyet Penielnek, ami azt jelenti: „Isten arcát láttam”. Penielt említik a Józsué könyvében is, amikor Józsué és az Izraeliták átkelték a Jordán folyót. Józsué emlékkövet állított arra a helyre, ahol Jákob Istennel viaskodott, és Penielnek nevezte el. Penielt leginkább Istennel való találkozása miatt ismerik a legjobban a Jabbok folyó átkelőjénél. Ez a találkozás az Isten kegyelmének és irgalmának szimbólumaként van számon tartva, és emlékeztet arra, hogy Isten mindig velünk van, még a legsötétebb pillanatainkban is. Peniel azt is jelképezi, hogy Isten hajlandó találkozni velünk ott, ahol vagyunk, és olyan módon áld meg minket, amire sosem számítottunk.
Név jelentése
Az "Peniel" név a héber Biblia eredetéhez köthető, és gyakran arra van fordítva, hogy "Isten arca" vagy "Isten arcát" jelent. Az elnevezést a héber "Pene" ("arc") és "El" ("Isten") szavakból származtatják. A név leginkább a Teremtés könyvében található helyszínnel van összefüggésben, ahol Jákob megküzd egy isteni létezővel vagy angyallal, majd ezt követően elnevezi a helyet Penielnek, mondván: "Isten arcát szemtől szembe láttam, és mégis megmaradt az életem" (Teremtés 32:30). Ebben a kontextusban a neve az isteni találkozást vagy egy jelentős spirituális élményt jelképezi.
Név eredete
Hebrew
Első említés
Genesis 32:30
Megjelenések a Bibliában
1 említés
Héberül
פניאל