Dániel története

Dániel bibliai alak, aki az Ószövetségben szerepel. Zsidó fogoly volt, akit Babilonba vittek babiloni fogság idején. Magas rangú tisztséget töltött be Nebukadnezár II. és később Belshazzar udvarában, Babilon utolsó királyának udvarában. Híres volt álmok és látomások értelmezésére való képességéről, amit többször is bebizonyított az udvarban. Egyik legismertebb története Dániel oroszlánvermének története, amikor az oroszlánok közé dobálták, de Isten megvédte, és sértetlenül került ki. Dániel Júdában született, és valószínűleg fiatalemberként hurcolták el Babilonba. Nincs feljegyzés születési vagy halálozási helyéről, de hosszú életet élt, és úgy tartják, Babilonban halt meg. Dániel bölcsességéről, becsületességéről és hitéről volt ismert. Példa a hűségre és az engedelmességre Isten iránt, még veszélyek és nehézségek közepette is. Írásai a Dániel könyvében sok generációt inspiráltak hívők számára, és zsidó és keresztény hagyományokban prófétának számít.
Név jelentése
Isten a bírám.
Név eredete
Héber.
Role
proféta
Első említés
1 Chronicles 3:1
Megjelenések a Bibliában
73 említés
Héberül
דניאל