Dániel története

Dán: Dán Jákob és Bilhah ötödik fia volt, és Jákob tizenkét fiából az egyik, akik Izrael tizenkét törzsének ősévé váltak. Dán erős és bátor harcosként van emlékezetes, a törzsét hadi jártasságáról ismerték el. A Bibliában Dánt a Dan város megalapítójaként írják le, amely a Kanán földjének északi részén helyezkedett el. Dán törzse a tizenkét törzs közül az egyik legnagyobb és legerősebb volt, és fontos szerepet játszott Izrael történelmében. Dánt az Ószövetségben az is említi, hogy Jákob fiaként részt vett József rabságba való eladásában. Azonban a Bibliában nincs további említés Dánról, és leszármazottai nem szerepelnek a törzsek nemzetségi fáiban vagy listáiban. Annak ellenére, hogy a Bibliában viszonylag kevés figyelem övezi, Dán törzse továbbra is fontos szerepet játszott Izrael történelmében, nevüket erővel és bátorsággal társították. Dán születésének és halálának pontos dátuma nincs megadva a Bibliában, de feltételezések szerint a késői második évezredben élt.
Név jelentése
"Dan" jelentése: Bíró.
Név eredete
Héber.
Role
pásztor
Első említés
Genesis 1:20
Megjelenések a Bibliában
530 említés
Héberül
דן