Karmelita története

A Kármelita egy bibliai alak, aki leginkább az ószövetségi szerepével ismert. Ő Jethro, Midian papjának fia volt, és Mózes testvére. Pásztor és próféta volt, és az a hírnév illeti meg, hogy megalapította a Kármelita Rendet, a katolikus egyház szerzetesi rendjét. A Kármelita a Midian pusztáján született, és apja, Jethro nevelte fel. Pásztor és próféta volt, híres bölcsességéről és kegyességéről. Mózes jó barátja volt, és jelen volt, amikor Isten beszélt Mózesnek a égő bokorban. Elkísérte Mózest a Sinai-hegyre is, ahol ő kapta meg a tízparancsolatot. A Kármelitáról leginkább az ismert, hogy megalapította a Kármelita Rendet, a katolikus egyház szerzetesi rendjét. A rendet a 12. században alapították, és az imádságos és elmélkedő életnek szentelték. A rend az 9. századi Iliás próféta tanításaira épült, aki a Kármel-hegyen élt. A rend a Kármelita életéből is ihletet merített, és a szegénységes és egyszerű életnek szentelték. A Kármelitát a bölcsessége és kegyessége miatt emlékezik meg, és azért, mert megalapította a Kármelita Rendet. Ő egy fontos alak az ószövetségben, és hagyatéka él a Kármelita Rend tanításaiban.
Név jelentése
Karmelita - A név "Karmelita" keresztény és történelmi jelentőséggel bír, elsősorban a Karmelita Rendhez kapcsolódik, egy római katolikus szerzetes rendhez. A rend eredete a Kármel-hegyen élt remetékig nyúlik vissza a Szentföldön a 12. és 13. század fordulóján. A név származik "Kármel-hegy"-ről, egy part menti, északi izraeli hegyláncsról, amely bibliai jelentőséggel bír.
Név eredete
Héber.
Role
karmelita.
Első említés
1 Samuel 27:3
Megjelenések a Bibliában
7 említés
Héberül
כרמלית