Áron története

Áron egy bibliai alak, aki leginkább Mózes öccseként és Izrael első főpapjaként ismert. Az Exodus könyve szerint Áron Egyiptomban született, a Lévi törzs tagja volt. Amikor Mózest Isten arra hívta, hogy vezesse ki Izrael fiait Egyiptomból, Áron az ő szóvivője volt, és segített Pharaó meggyőzésében, hogy engedje szabadon a zsidókat. Az izraeliták pusztán való vándorlása során Áront Isten az első főpappá nevezte ki, és sok éven keresztül szolgált ebben a szerepben. Ő felelt az Isten tisztelésének felügyeletéért és az emberek nevében bemutatott áldozatokért. Annak ellenére, hogy nagy szerepe volt az izraeliták vallási életében, Áron hibákat is elkövetett, például aranyborjút készített a nép imádására. Azonban megbánta ezeket a hibáit, és olyan emberként emlékeznek rá, aki hű volt Istenhez, még az ellenségeskedés ellenére is. Áron születésének és halálának pontos dátuma nincs meghatározva a Bibliában, de valószínűleg a Kr. e. 16-13. században élt. Áronnak 123 évesen halt meg. Az Áron története továbbra is fontos része sok ember vallási és kulturális örökségének, és ma is hatással van arra, ahogy az emberek értelmezik a papságnak, a tisztelésnek és az Istennek engedelmeskedés természetét.
Név jelentése
magas/hegyes
Név eredete
Hebrew
Role
Főpap Izraelnek.
Első említés
Exodus 4:14
Megjelenések a Bibliában
333 említés
Héberül
אהרון